2008. szeptember 28., vasárnap

Rendszeres olvasóinknak :)

Minden kedves rendszeres blogolvasónknak szép napot és szép jövő hetet kívánunk!

Nekünk holnaptól vége a kötelező pihenésnek, meló ezerrel. Akkor majd jöhetnek újra a beszámolók. Most nem lenne miről. Egész hétvégén fetrengés, dvd-k, internet - hiszen ki sem mozdulhatunk a lakásból...

Pedig lett volna dolgunk: mosás, venni ezt-azt, posta még tegnap, meg csak sétálni a tengerparton és csak élvezni a napsütést, hiszen még mindig süt a nap. Bár mára kicsit lehűlt az idő és esett is keveset, ennek ellenére délután négy órakor, ismét napsütés. :) Úgy tűnik, elhoztuk magunkkal. :)))

A betervezett programok és teendők helyett tegnap megnéztük az Ironmant, ma a 23-as számot és van még 1-2 film, hála a szembeszomszéd Bandinak és lakótársainak.

Tibinek kimarad most a MILAN-inter, de lesz még néhány...

Horváth Csabának és Újvári Tamásnak külön üdvözlet Zircre - tudjuk hogy érdeklődve figyelik a kalandjainkat. Reméljük, nem nagy érvágás Andi osztályát rendbentartani sem. :)

Adios amigos! - Have a nice Monday! Ja, és valaki küldhetne Köbükivel fényposton kisfröccsöt, vagy forraltbort, nem haragudnánk meg érte! :)))

2008. szeptember 26., péntek

Kedd óta...

... főleg dolgoztunk.

Kedden csak a szokott helyeken, szerdán és csütörtökön a már vasárnapról említett pizzériában is. Nem volt túl stresszes, bár az esti program takarításból állt. Ja és tegnap este nem is kellett mennünk.
Ma viszont...
A reggel lement simán. Aztán takarítás, ketten hatot, hálistennek Julie Winning nélkül, de így is elkúrta a két műszak közötti időnket. Aztán Andi ment 5re, én fél 6ra. De jött a foschás. Nekem. Mivel elég szarul festettem - mármint a megszokottnál is szarabbul - felmerült bennem, hogy nem a néha előforduló cigi-kávé utáni kis affér. Szóltam Juliának, az exkatonanő menedzserhelyettesnek, aki az előírásoknak megfelelően haza is küldött. Sőt, áttelefonáltatott Matthew-val, a tímlíderrel a Coralba, hogy Andit is küldjék haza. (Mert ilyenkor az egy szobában lakókat ketten helyezik kötelező karanténba; a csak egy lakásban, de külön szobában lakókat pedig szétköltöztetik a gyógyulás idejére. Elég durva itt ez a noro virus mizéria, nagyon komolyan veszik, és mivel a héten volt egy-két hányás, ma például noro virus cleaning volt minden étteremben - falak, asztallábak, ablakok, szőnyegek, minden vírusölö baktericid cuccokkal lecsutakolva. Még jó, hogy azt nem nekünk kellett csinálni :) !!! ) Mire Andi hazaért, addigra én már itthon túl voltam egy újabb "trónoláson". Andi beugrott szólni a pizzériába, hogy holnap nem tudunk menni, ugrott is 6-6 túlóránk. Mivel az utolsó "incident" után 48 órával lehet újra munkába állni. Tehát, hétfő reggelig zárka, internet, dvd, alvás ... Van, aki örülne neki - mi annyira nem...

A vasárnapunk amúgy is szabad lenne, de a szombatot még legyűrtük volna. Most Andi mos. Úgy fest, én nem fröcskölök tovább, bár nyugtával dícsérd a napot, lehet csak vaklárma volt, nem norovírus. Ha mégis, majd jön Mikroman és kinyír mindenkit. :)))

Képet most nem kaptok, gondolom nem bánjátok.

Hajrá Veszprém, Forza Milan!

Adios!

2008. szeptember 24., szerda

Na, a hétfőnk kissé gyilkosan alakult.

Lement a szokásos délelőtti műszak, Andinak 8.30tól, nekem 9.00tól. De mivel ez hétfő, ami olyan, mint a péntek, Andinak 2, nekem 2,5 óra volt. Aztán a hőn szeretett takarítás. Kaptunk persze ketten ötöt, abból az egyik, amit a takarítók fő-fő-főnöke ellenőrzött. Beszoptuk rendesen. Ha sima, egyszerű szobák és négy, meg tudtuk volna csinálni 3-3,5 óra alatt. De így Andi 11.30tól, én meg 12.10től, egészen 16.00ig. Vagyis maradt laza fél óránk a dinnerig, ami 4 és 3,5 óra lett.
Este kis csevely Anyukáékkal skype-on meg készülődés, mert úgy döntöttünk megérdemeljük. Megérdemeljük, hogy a város egyik helyén - ahol hétfőn és csütörtökön minden koktél 2.5font - válasszunk a listából. Sikerült, HarleyRidereztünk szorgosan, kb. 11pm-3amig. Meg emlegettük Kiváló Ráb Attilát is, Eduval közösen. Andi táncolt is, én meg ugye...

Ma meg csak úgy voltunk. Andi reggel is ment, én csak délutánra, mert lesz valami gala dinnernek nevezett f@szság, amin mosolyoghatok majd.

Most jöjjön egy kis személyes:

Doma Orsit Isten éltesse születésnapja alkalmából!!!
Remseiéknek, főleg Editkének köszi! Szilvi itt bizonyára éhen halna...
Tunya, mi is figyelünk Téged! Kitartás Neked is, bár asszem Te könnyebb helyzetben vagy, leszel! Remélem!

Most ennyi! Vétel...

2008. szeptember 23., kedd

Dolgos szabadnap :) - vasárnap


Szabadnap, mert alapvetően egy héten egy jár, és ma ez volt nekünk ... Mégis dolgoztunk, mert sikerült beépülnünk túlórázni és ma volt a betanítónap. Papa Johns-nak hívják a helyet. Pizzéria: pizza, főtt tésztás kaják és hasonló jellemző enni- és innivaló finomságok. Papánál a munka lazább, vagyis emberközelibb. Nem mocskos tálcákat pakolsz és kotrod le a mások által meghagyott moslékot a tányérokról, hanem vendéget fogadsz, leülteted őket és felveszed a rendelést. Aztán kiviszed a kaját és az italokat, majd pedig leszeded az asztalt. Mondhatjuk azt is, hogy tipikus éttermi felszolgáló munka. Van lehetőségünk angolokkal kommunikálni - ami nem elhanyagolható szempont, mivel Angliában vagyunk, vagy mi. És nem csak annyit kommunikálni, hogy hol mit találnak, vagy hogy töröljük le az asztalukat. Hanem úgy igazán. Barátságos hely, barátságos emberek és barátságos hangulat. Jó élmény volt. Folyt. köv. :)

A szabadnapot azért kihasználni is illik, meg is tettük. Reggel tízkor ébredés, irány a mosoda. A létező és működő hat mosógépből le is foglaltunk a mosnivalóinkkal egyből négyet. Mentségünkre váljék: függönyt is mostunk. :) Mosás, szárítógépben szárítás, gyors vasalás másfél óra betanuló túlóra, majd irány a levegő!!!



Továbbra is napsütés, tengerpart, séta. Újabb fénykép, csak hogy legyen bizonyíték. :) Most észak felé sétáltunk a part mentén, a nagy vidámpark irányába. Aztán találtunk pár "egyfontos" üzletet, ahol le is ragadtunk, hogy felszerelkezzünk a kis lakáskánkat otthonosabbá varázsolni segítő cuccokkal. Képek, tükör, bögrék, szemetes, ágytakaró és hasonló rendkívül fontosnak tűnő dolgok. Ja, és Tibinek 98-as foci vb gólösszefoglaló, best of foci vb-k és egy FA Cup Golden Moments dvd-k. Ez is fontos. :) Séta vissza, kis pihenés, majd megint meló. A szabadnapon ...

Az esti "kicsapongás" is megtörtént. Nagy lazán iszogattunk, meg sörözgettünk egyet itt, a magyar negyedben Butlinsban. Újak, régiek, nem tömegesen, olyan jólesően. El is ment az idő és el is fogyott sör és a dél-afrikai borocska, amit beszereztünk egy hasonlóan kellemesre tervezett estére...

Üdv mindenkinek, legyetek rosszak!

2008. szeptember 18., csütörtök

Hard days

Címszavakban: munka, megfázás, nátha, köhögés, láz, gyógyszerek, munka, vitaminok, alvás, munka, pihenés, mosás, sörözés, túlóra, munka ..... Ja, és mindeközben 20 fok legalább, szikrázó napsütés, napozás a beach-en ... :))) Sajnáljuk, hogy otthon olyan hideg idők járnak, de az igazat megvallva - most nem cserélnénk veletek. :)

A banda még mindig jó, mennek a röhögések, a jó dumálások, filmcserék és sztorizgatások. Még jó, hogy van kivel. Az angolok ugyanúgy kövérek, lusták, tohonyák és sokat esznek. A gyerekek mindent összekennek, a szülők mosolyogva végignézik és talán még büszkék is rájuk. Mi meg feltakarítjuk, ezért van a magyar ember ...

Sportlehetőségek lesznek, Tibinek csak cipő kell és indulhat a foci. A teremben kardiogépek tömkelege, indulhat a fogyás. Ja, és a tengerpart ... mezítláb sétálni, vagy akár futni a homokban? Bármikor ... :) Ismét csak ennyit az "Angliában mindig esik az eső" - dumáról. Egy hete nem esett. Csak a nap süt, néha beborul, aztán megintcsak győz a sunshine everywhere.

14 napja vagyunk itt, Robbie Williams a csapból is folyik, ok, de ma hallottunk először Beatles-t!!! Véééégreee! :)))

Tibi mai kérdése, amit tulajdonképpen minden nap feltesz magának és másoknak is : "Ezek hogy voltak képesek leigázni a világot?!"

2008. szeptember 17., szerda

Pintér Robinak és az osztályomnak

Kedveseim!

Köszönöm az üzenetet, kicsit már aggódtam, hogy senki nem érdeklődik a régi osztályfőnök felől... Biztos sokkal jobb most, megemberesedtek, rendbe lesztek szedve - ahogy azt valaki amúgy is megmondta - de félreértés ne essék, az eddigi tervek szerint: jövőre találkozunk. :)
A munka nem túl szívet melengető, úgy is mondhatnánk, hogy rendkívül lealacsonyító, de mit tegyünk - pénzből él az ember. Azt pedig otthon szerezni nem nagyon lehet. Azt már két hét után is tudom, hogy szívesebben "trógereznélek" benneteket a kis osztálytermemben, mint hogy ezek után a disznók után törölgessem az asztalokat. De most ez van, ezt kell szeretni.

Csak jót szeretnék hallani rólatok, hogy büszke lehessek a nevelésemre. :)))
Üdv mindenkinek és kitartást a tanévhez.

Ui: Robi, az angolodon azért még volna mit javítani. :)))

UUi: Kb úgy írsz, ahogy az itteniek beszélnek. ;-) Szóval a helyzeted cseppet sem reménytelen! :-D (Tibi)

2008. szeptember 15., hétfő

Briginek


Ahogy a seregben a centit vágják, mi úgy gyűjtjük és ragasztjuk ki a cetliket. Ha a szekrény oldala megtelik, hazalátogatunk. És kezdheti Brigi a következő sorozatot gyártani. :-D

Munkaruha

A természetes mosoly

Meg az enyém...

Ez a délelőtti, breakfastos. A délutáni dinneres csak annyiban különbözik, hogy fehér a blúz illetve ing.


2008. szeptember 14., vasárnap

Most jöjjön 1-2 kép

Ilyen buszokkal zúzzuk, ha muszáj

Már vannak háziállataink is


A Skyline Pavilionnak nevezett pénznyelő

A már említett szélkerekek

Kicsit hátszél volt

Majd még lesz néhány. Munkaruhás is talán... :-D

Sunshine all day...


Hát, valóban egész nap sütött ma ez a kedves kis napocska. :) Ki is használtuk, meg azt is hogy szabadnapunk van. Gyalogoltunk vagy két és fél órát, befelé a városba. Jól megnéztünk mindent és mindenkit.


Skegness leginkább egy tengerparti szórakoztató központra hasonlít, ahol azért jó pár ember is lakik. Tele van játéktermekkel a part, meg vidámparki dolgokkal végig, és van jó pár étterem, kávézó, na meg persze ezernyi ember. Na igen, és rengeteg üzlet, hogy mindenki költhesse amije van ... Umbro póló 2 font, Umbro cipő 20 font. Számoljátok át és tátva marad a szátok. És ezek után képzeljétek hozzá, hogy ők mennyit keresnek, ha a mi minimálbéres órabérünk 5,52 font per óra. De akinek van itt ismerőse, tudja...

A tengerparton homok, a homokban gyerekek és felnőttek, és jó pár kutyát sétáltató emberke.


Tegnap sikerült mosni is. Érdekes. 20-35 perces programok vannak a gépeken. Egyből mindenki azt gondolná, hogy az meg mire elég és mit is mos ki annyi idő alatt a gép, de - és ezt el lehet hinni - kimossa a cuccot. Aztán jöhet a szárítógép, mert a borzasztó nagy páratartalom miatt esélytelen a jó öreg, nálunk bevált kiteregetéses szárítással próbálkozni. Így aztán kb másfél óra alatt kimosol, megszárítod és viheted haza a száraz ruhát. Közben tévézhetsz, sörözhetsz, biliárdozhatsz kedvedre, ugyanis a mosó közvetlenül a Team Diner bárjából nyílik. :)


Holnaptól újra bánya, mára ennyi, Ancelotti meg kapja be. Meg az, aki Ronaldinhot igazol fiatal, valamirevaló védők helyett...




2008. szeptember 13., szombat

Odaértünk a partra


Sétálgattunk, süttettük az arcunkat.
Csak ne kéne még visszamenni ma dolgozni...
Halihó mindenki!

Süt a nap, van vagy húsz fok (de lehet hogy csak tizenöt, de most végre jó időnek tűnik). Irány a part és a levegőőő. Holnap pedig szabadnap. Mindkettőnknek. :)

Részletesebb beszámoló este, vagy holnap, addig bírjatok magatokkal! :)))

Ui.: Pálmámnak nagyon boldog szülinapot kívánok tegnap reggel óta, csak nem megy át az sms. Ezért most innen is puszilom. Ja, és mindenki: csak skype-unk van, msn nem működik. gyarmathy.andi néven mindketten elérhetőek vagyunk skype-on.

Pusszantás

2008. szeptember 11., csütörtök

The perfect job :)

Reméljük, egyszer olyan is lesz...

Most elmeséljük, mi is volt a mai munkánk (mert, hogy ma volt az első munkanap): Tessék elképzelni egy Cserhát önkiszolgáló étterem típusú dolgot, csak négyszer nagyobban. A magyar helyzettel ellentétben, itt nem viszik vissza a tálcát a maradék kajával és az evőeszközökkel, tányérokkal. Mi tesszük azt meg helyettük. Konkrétan: van egy "trolley", ami egy három szintes tili-toli. Balról a szemeteszsák ráerősítve, jobbról pedig a lötyis edény. A tetején tudsz szétpakolni, alá a tányérok, az alatta lévő szintre pedig a tálcák, illetve egy vagy két tálcányi bögre. A mi dolgunk: leszedjük az asztalt, a maradékokkal, szeméttel, mindennel. Odaviszed a trolley-hoz és ott lekotrod a maradékot a tányérról - ha szilárd, akkor a szemetesbe, ha folyik akkor a lötyitartóba. A tányérokat, poharakat, szemetet pedig elrendezed ahová kell a kicsi-kocsidon. Ja, és ezután visszamész és letörlöd az asztalt, hogy a következő undorító tirpák még jobban összekenhesse és összeszemetelhesse, mint az előző. (Vannak kivételek - még a tálcáját is odahozza a trolley-hoz, vagy talán még el is rendezi) Na, ez lett az angol-francia és a tesi tanárból Angliában. És ebből fog meggazdagodni, legalábbis hamarabb, mint otthon. :(
Viszont lehet, hogy holnapra változik a beosztás, és pult mögé kerülünk... Nem sokkal jobb. :) De nyugi, nem csak mi vagyunk ilyen helyzetben, mindenki ezt csinálja. Vagy takarít. De van három az új srácok között (akik közül az egyik némettanár, a másik idegenforgalmi manager, a harmadik is diplomás) - ők mosogatnak. Ki-be pakolják a mosogatógépbe a mocskos és tiszta edényeket és közben a mi trolley-ainkat slagozzák "tisztára". Álommeló ez is.

Erről ennyit, nem nagy élmény, de lefoglal minket és pénzt hoz. Mindent ki lehet bírni és mindent végig lehet csinálni. Emellett persze pizzériában fogunk túlórázni, ja és takarítunk is a röfi-böfik után a szállásukon. Mert az kötelező túlóra. Tibi már holnap kezdi is. :)))

Egyébként vannak kalandok és jobb élmények is. Nyuszik és kacsák ugrándoznak és közlekednek a Telepen mindefelé. Általában reggel süt a nap, délre már beborul és felhős az egész mindenség. De nincs hideg. Olyan pulcsis idő. Esik, de nem állandóan és nem olyan vészesen sűrűn. Egy nagy sztereotípia az egész angliai esős duma. De ezt eddig is tudtuk.

Ismerkedünk, barátkozunk, egész normális a banda. Vannak persze hisztik, de kezelhető a helyzet. Minden korosztály képviselteti magát, legalábbis 18-tól 35-ig tuti. Mármint a magyarok közül. A fiatalabbak az angol miatt, mi vének pedig a pénz reményében jövünk...

Ja, tegnap már annak is volt haszna, hogy van egy angoltanár a bandában. Vetélkedőn, hát ki nyert volna? A mi csapatunk! :) Jó kis Carlsberg-es pólókat mindenkinek. Andi hozta a nyelvtudását, Tibi pedig a szélesskálájú informáltságát. Ehhez még öt másik okos és ügyes emberke és, nyerő a csapat. :)

Óh, a tisztálkodásról még nem is meséltünk! Na, a lényeg az, hogy itt a zuhany nem létezik, legalábbis a dolgozói szállásokon nem. Csak kádban fürdés van, ráadásul a hideg és a melegvíz külön csapból folyik. Szóval, még hajat öblíteni sem tudsz igazán, mert ahhoz is egy fürdőkádnyi víz kell. (Ennek lényegét lehet, hogy csak a hosszú hajúak és a lányok tudják átérezni.) Úgyhogy Andi hajmosása a régi idők szokásait kicsit felidézve, különleges öblítéssel (Colás fél literes flakonból) történik. Érdekes... De már megy neki egyedül is. :) Mindenesetre hamarosan beszerezzük ahhoz is a megfelelő "adaptert".

Kajálni tudunk, azzal nincs gond, de a pár kiló leadása továbbra is tervben van. Csak jól kell összeválogatni a menüből. Gyorsan elmegy a 3-3 óra. Legalábbis az első nap. Holnapi takarításnál meg reggel 2,5 este 3,5 lesz, majd kiderül, hogyan lehet bírni.

A vasárnapi Tibi-szabadnapra képek feltöltése betervezve. Ne várjatok semmi különöset. Főleg ne a szobánkról, mert nincs értelme mutogatni, ha nem irigykedhettek miatta. :)

Szakáll egy ideig nem lesz. Nagyon rá vannak kattanva a borotválkozásra, nincs elég ideje megnőni. Mindenesetre Gyarmathy-Mama olvadozna a látványtól. :)

Most alvás, hisz holnap is lesz egy nap. Pusszantás!

2008. szeptember 10., szerda

Ismét egy kis szabadidő. (szept. 09. kedd)
Tegnap "nem" volt, mert este 8kor takarodó volt, a mai ébresztő 7kor. Utoljára aludtunk ennyit valószínűleg, és kb 3 hónapja nem.
Ma fejtágítás dvd-vel, munkafüzettel (DE TÉNYLEG!!!), a végén teszttel, melyen mindenki átment - mint a főiskolán, mikor a csoporttársunk anyjához jártunk órára. Újabb dvd, MICROMAN a baciirtó főszereplésével, aki a nagy, piros, csillag alakú, agresszív, John Deere géppel érkező főbacilust és csapatát gyilkolászta. :)) A boss végül megmenekült, legalábbis a vége főcímig, de MICROMAN épp üldözte ki a világból. Csak azért nem tudta a dvd stoppolásáig elkapni, mert a citromsárga izomruhájában kevésbé mozgékony. Ha Puljezevics látná, pólót és tetoválást cserélne!!! Egyébként MM úgy kacsint, mint Kiszel Tünde, és vakítóan csillog a foga.
Miután 60 papíron aláírtuk, hogy minden oktatást megkaptunk, láthattuk a munkahelyeinket. Gyorsétterem jellegűek, nagyok és nagggyon tele lesznek röfi-böfikkel reggelenként és esténként. A szétváláskor egymásnak adott búcsúpuszinktól elolvadtak a menidzsörnénik.
Infók után ingyenebéden láttuk egymást újra. Magyarokhoz méltóan mindenki igyekezett mindent felmarkolni és megszerezni, amit csak lehetett. Függetlenül attól, hogy meg tudja-e enni vagy sem. Berzendekve néztük.
Ebéd után megkaptuk a munkaruháinkat, fotók rövidesen. :) Andi hülyébben fog kinézni, mint én. (Mondja ezt ő.) :) A színskála kékből, fehérből és feketéből áll. Kissé aggódtunk, hogy a gizdább lányokra találnak-e ruhát, de megoldották, létezik "S"-es méret! Andi: "már értem, miért lehet nagy méreteket találni az angolturkiban". Három napja érti. Három napja vagyunk itt, és eddig a vendégek között öt sovány nőt láttunk. Valószínűleg az "S"-es méretet ők csak viccből, vagy gyerekméretnek tartják, mert már a legtöbb 10 éves kislányra megfelelne a felnőtt "S" méret, onnantól pedig csak romlik a helyzet... Na, méretekről ennyit, nem taglaljuk tovább.
Vacsizni mindenki a leendő munkahelyére megy, mint megtudtuk, az első fizetésig a vacsit és a reggelit biztosítják az újonnan érkezetteknek. Ez pozitív és kedves dolog. És most ez következik, egy kis kémkedéssel összekötve. Mert közben megfigyelhetjük melyik alkalmazott mit csinál, ki hogy van öltözve, mintát véve péntekre: mert akkor majd mi leszünk a helyükön, vagy mellettük. Kilencre pedig igyekszünk Papa Johnshoz túlórát szerezni. Előtte, persze be kell iktatni az első pint sört. Kicsit szégyenkezve is emiatt, mert már rég le kellett volna folynia a torkunkon. :(
Legyetek szobatiszták, pá!
Hálát adok Istennek... (szeptember 8.)
most azért, mert nem vagyunk angolok.
Fura egy népség. Andi már taglalta, hogy mi nekik a nyaralás.
Nekem a külsejük jutott.
A kollegákkal nincs semmi különös, teljesen átlagosak. Mármint az angolok. Persze a magyarok is.
Sikerült találkozni már a második napon - bár sokan nem ismeritek, de van aki igen - Bakos Barbarával. Aki már segített is rajtunk, így vállfára pl most nincs gondunk. Extanúm, Ráb Attila egyik régi győri haverját is látni véltem.
De vissza a dír gesztekhez. Hát kérem, ezek űberelik a balatonparti németeket. Bár tangás férfit még nem láttam közöttük, de nem is célom, célunk. Kevés magyar férfi venne feleségül egy vidéki angol nőt. Most abszolút nem a testalkatuk miatt gondoljuk így, hanem az egész megjelenésük és kisugárzásuk miatt. Illetve nem, mert kisugárzásuk - amennyiben pozitívra gondolunk - nincs. Szerintem egy agglegény is így gondolná. Két-három olyan nőt láttunk, aki az itteni fogalmak szerint szép lehet, de ők sem vonzanák a tekinteteket mondjuk a Kisfaludy vagy a csopaki strandon végigsétálva.
Röviden a keddi napról: könnyű, telefon nélküli ébredés, laza készülődés és netintézés után sétáltunk egyet a tengerparton - na nem a homokban, csak úgy óvatosan a betonon. Megkerültük az egész TELEPet (mostantól így hívjuk Butlinsékat), már épp a főbejárathoz értünk, mikor úgy döntöttünk, hogy irány a város, pontosabban a tecso. Vettünk főleg kaját. Meg mosogatószert. Meg olyan papírt, tudjátok, háromrétegűt. A kajakészítőelektromoseszköz projektet elhalasztottuk, de vannak bíztató jelek. Átszámítva ugyanannyi pénzért vásároltunk, mint otthon sikerült volna. Csak az a különbség, hogy itt az említett áruház megítélése jobb, csakúgy, mint az átlagkereset.
Visszaérve ebédeltünk, aztán feladat volt: papírtöltögetés, aláírogatás. A Tibort maguktól is jól ejtik, a György reménytelen, el tudom képzelni mi a helyzet a György-Gyarmathyval. Andi azt mondja szörnyen és érthetetlenül és elképesztően átalakítva. A munkaruha holnapra maradt. Már a helyünket is tudjuk: Andi a Coral Beachben dolgozik majd, én pedig a nem kevésbé exkluzív nevű Ocean Drive étteremben. Most 18.15 körül járunk, holnap 9kor kezdődik a nap mindkettőnknek.
Gondolhatjátok, hogy most van időnk, ezért írogatunk ennyit. Helyes a megérzésetek, úgyhogy ne nagyon szoktassátok magatokat az ilyen részletes beszámolókhoz!
Üdv!
Üdvözlet "Röfi-böfi Landről"
Az elnevezést Tibi alkotta, miután szembejött velünk egy igazi angol család, mintapéldány volt minden tagja ... :)
Kezdjük a legelején:
Miután indulás előtt nyolc órával, szombat este kilenckor még úgy tűnt, hogy elszállt az egész laptop, vele együtt az egyszerű kapcsolattartás, internetezés és meccsnézés reménye - és emiatt kihisztériáztam magam kedves férjemmel - a probléma szerencsésen megoldódott. A hajnali négykor kelés és ötkor indulás senkinek nem volt ínyére, de a könnyes búcsút követően elindultunk, majd pár órával később, megérkeztünk a reptérre. Egy kis kalamajka a csomagokkal és azok túlysúlyával :), aztán irány a felhők közé. Volt részünk némi izgalomban is, a nem enyhe turbulenciának köszönhetően (Tibi szerint nálunk az utak, náluk pedig a levegő kátyús). Ennek ellenére sikeresen landoltunk, megtaláltuk a buszt (kb. 35-en mi "csicskáztatásra" vágyó magyarok), majd további négy óra buszozás után eljutottunk "álmaink munkahelyére".
Angliára a sztereotípiák szerint nem jellemző idő fogadott bennünket, csodás napsütés, vetkőzhettünk is - ledobtuk a felesleges kabátokat és pulcsikat. Persze ide is, mint mindenhova, mi hoztuk a jó időt. Állítólag délelőtt még olyan esőmennyiséget kaptak, hogy alig láttak ki alóla. Bezzeg megérkeztünk mi - és lőn napsütés... Nem is baj, könyebb az átmenet a 35 fokból, ha ma még 25 fokban élvezkedhettünk. Jön még kutyára tél, ide is visszatér a jó kis 10-12 fokos cudar idő.
Hogy milyen is ez a hely? Olyannak kell elképzelni, mint egy kisváros, ami tele van appartman-jellegű házacskákkal. A házak általában kétszintesek és több, kicsi lakáska van bennük. Ezek a csoffadt angolok pedig azt gondolják ilyen egy igazi nyaralóhely. Igaz, a szállásokon kívül nincs is itt más, mint játszóházak, vidámparkra emlékeztető csodamasinák, gyerekprogramok, víziblokk csúszdákkal, medencékkel (qrva erős klórszaggal -Tibi), sportlehetőségek, éttermek és pub-ok, na meg rengeteg hozzánk hasonló csóró, akik lesik az angolok minden kívánságát. A dolgozók szállása egy egész nagy blokk, kétszintes, kislakásos épületekkel. Olyanok ezek, mint egy lepukkantabb albérlet, viszont az tényleg jó, hogy mindenki egy helyen van. Hamar megtalálsz mindenkit és nem veszel bele a vendégek rengetegébe. Egy kis "dolgozói negyed". A mi kis lakáskánktól a tengerpart, a sós víz, a hullámok, a szélerőművek (mint Tésnél, csak vízben), a homokos part kb. 50 méterre leledzenek. Pontosabban (Tibi pontosít) 50 a homok és 200 méter a víz. :) Persze, a kerítés miatt, mindezt egy ötperces sétával tudjuk elérni...
Az angol pihengetők itt költik el az összes pénzüket, elképesztően idióta dolgokra (erről legközelebb részletesebben), közben esznek, dagadnak és néha bringáznak egyet, vagy kiülnek egy padra a tengerben gyönyörködni. Mi pedig majd gettózunk és kiszolgáljuk őket. A pontos beosztást még nem ismerjük, holnap, esetleg szerdán minden kiderül. Ma ingyen vacsi, kis séta a "telepen", kipakolás és ismerkedés. A buli elmaradt, mindenki próbálja magát kipihenni holnapra. :) Három laza nap után, miközben elvégezzük a papírmunkát, regisztrálunk és hajtjuk a túlóra lehetőségeket, csütörtöktől már dolgozni is fogunk. :)
Az eddigi benyomások pozitívak, bár engem már most rettenetesen irritál, hogy szegényeknek ez jelenti a pihenés, kikapcsolódás élményét. Nekem lennének jobb ötleteim. A csillagokat közelíti ehhez képest egy jó kis balatoni strandolás, Rába-túra, vagy bringázás a Balaton körül. Persze biztosan sokaknak lennének más ötletei is. Mindenesetre nekünk most ez lesz a munka, meg is csináljuk. De én sajnálom őket, hogy nem ismerik a mi nyaralási és szabadság-eltöltési lehetőségeinket. Eszükbe sem jutna ide visszajönni... Ahogy Tibi mondta pár órával ezelőtt: "Szép, szép, de mégsem "A" Balaton."
Puszi mindenkinek.
Végreeeee! Hurrrrray! Megkaptuk a Pin-kódot, van netünk, jöhetnek a levelek és kommentárok. Most pedig, időrendben felhelyezzük az eddig naponta írt beszámolókat.....

2008. szeptember 8., hétfő

Szia mindenkinek! Net varhatoan hetvegere, beszamolo talan elobb is. Meg elunk... :)

2008. szeptember 6., szombat

Valóban...


működik.

Köszönjük Peti!

Holnap reggel indulás, késő délután érkezés.

Amint lesz időnk és netkapcsolat, új bejegyzéssel jelentkezünk.





Adios!

Próba

A blog működik.