Nem hiába február 23. Jó szám. :D
Csupa jó hír, szuper nap és este buli. Ünnepelni kell. Mindenki jól van, illetve jól lesz. :D Így aztán mi is nagyon jól vagyunk. :D
Most csak erre az "örömódára" tellett, később részletek...
Üdv mindenkinek és legyenek ezen a héten legalább ilyen szép napjaitok!!!
Andi és Tibi
2009. február 23., hétfő
2009. február 14., szombat
Nem Noro, hanem trójai vírus.
Az, amit benyaltunk. :S
Ezért nem blogolunk. Kicsit beteg a laptop, de igyekszünk kúrálni.
Ami most lényeg: április elején megyünk Párizsba.
Anne-Claire!
Írj e-mailt, hogy tudsz-e jönni, 2-7-ig!
Juli&Flo!
Jártok arra azokban a napokban?
Persze Mindenki másnak is üdv és puszi! :)
Ezért nem blogolunk. Kicsit beteg a laptop, de igyekszünk kúrálni.
Ami most lényeg: április elején megyünk Párizsba.
Anne-Claire!
Írj e-mailt, hogy tudsz-e jönni, 2-7-ig!
Juli&Flo!
Jártok arra azokban a napokban?
Persze Mindenki másnak is üdv és puszi! :)
2009. február 8., vasárnap
Nyugodj békében! :(
"És voltaképpen milyen jogról van szó? Ami erre a névre rászolgál, az konkrét; a jog védi az emberi viszonyoknak egy rendjét és rendez konfliktusokat, hogy békét teremtsen, ahelyett hogy szabadjára engedné az erőszakot."
2009. február 5., csütörtök
Már nem hagyott békén, úgyhogy muszáj írnom valamit
Mármint az otthon töltött napokról.
A hazautazással minden rendben volt. A szűk családból Zsoltit és Pirit láttuk utoljára, így jó volt először Velük találkozni. Aztán Zolival és Gabival, majd Apuval, Anyuval, Brigivel, Vikivel és Kleóval.
Minden jól indult. Ráb Bence is csak ránk várt, amint magyar földre léptünk, elindult ki a fényre. :)
Az első napok tervezgetéssel teltek: mikor, hova, kihez vagy kivel megyünk, mit csinálunk.
Jól hangzott minden, még uszodába is menni akartunk. Végül nem jött össze, de a legkevésbé az számított.
Egyre inkább és egyre közvetlenebbül dőltek ránk a hírek. Mert ugye a net ilyen szempontból jótékony, nem kell mindent elolvasni. Nem csak hogy semmi nem változott, akik tehettek volna érte továbbra is magukkal és egymással vannak elfoglalva. De nem akarok politizálni, így csak annyit, hogy ROHADJON MEG MINDEN "POLITIKUS" AKI AZ ELMÚLT MAJDNEM 19 ÉVBEN NEM CSINÁLT SEMMIT AZÉRT, HOGY OTTHON JOBB LEGYEN!!! Mert vagy senki, vagy túl kevesen voltak akik - JFK szavaival élve - azt nézték, hogy ők mit tehetnek a hazájukért.
A tervezett látogatások majdnem mind sikerültek. Bár ez a siker viszonylagos. Mert nem jutottunk el mindenhova és azok sem lettek mind "tökéletesek". Nem részletezem és nem személyeskedek. Vannak akik érzik, hogy jó volt náluk, velük. Vannak akik érzik, hogy nem úgy sikerült, ahogy tervezték, terveztük. És vannak akik úgy sem értenék. Vagy éppen - de remélem nem így van - nem is érdekli őket.
Három hét nagyon gyorsan eltelt. De szerencsére a négy hónap sem volt egetrengető. Még nem tudjuk mikor látogatunk haza legközelebb - sokmindentől függ - , de továbbra is augusztus a hazaköltözés hónapja.
Sokat beszélgettünk az élményeinkről. Nagyjából ugyanúgy éltük meg. Nekem is "furcsa" volt, de nem viselt meg annyira, mint Andit. Arra jutottunk, hogy mindenképpen jó volt és nem bánjuk, hogy így sikerült. Úgy is mondhatnám sokat tanultunk, ami mind hasznos lesz a jövőre nézve.
Már egy hete dolgozunk meg csinálunk ezt-azt, így lassan ideje az újabb beszámolónak.
Legyetek jók! Tibi
A hazautazással minden rendben volt. A szűk családból Zsoltit és Pirit láttuk utoljára, így jó volt először Velük találkozni. Aztán Zolival és Gabival, majd Apuval, Anyuval, Brigivel, Vikivel és Kleóval.
Minden jól indult. Ráb Bence is csak ránk várt, amint magyar földre léptünk, elindult ki a fényre. :)
Az első napok tervezgetéssel teltek: mikor, hova, kihez vagy kivel megyünk, mit csinálunk.
Jól hangzott minden, még uszodába is menni akartunk. Végül nem jött össze, de a legkevésbé az számított.
Egyre inkább és egyre közvetlenebbül dőltek ránk a hírek. Mert ugye a net ilyen szempontból jótékony, nem kell mindent elolvasni. Nem csak hogy semmi nem változott, akik tehettek volna érte továbbra is magukkal és egymással vannak elfoglalva. De nem akarok politizálni, így csak annyit, hogy ROHADJON MEG MINDEN "POLITIKUS" AKI AZ ELMÚLT MAJDNEM 19 ÉVBEN NEM CSINÁLT SEMMIT AZÉRT, HOGY OTTHON JOBB LEGYEN!!! Mert vagy senki, vagy túl kevesen voltak akik - JFK szavaival élve - azt nézték, hogy ők mit tehetnek a hazájukért.
A tervezett látogatások majdnem mind sikerültek. Bár ez a siker viszonylagos. Mert nem jutottunk el mindenhova és azok sem lettek mind "tökéletesek". Nem részletezem és nem személyeskedek. Vannak akik érzik, hogy jó volt náluk, velük. Vannak akik érzik, hogy nem úgy sikerült, ahogy tervezték, terveztük. És vannak akik úgy sem értenék. Vagy éppen - de remélem nem így van - nem is érdekli őket.
Három hét nagyon gyorsan eltelt. De szerencsére a négy hónap sem volt egetrengető. Még nem tudjuk mikor látogatunk haza legközelebb - sokmindentől függ - , de továbbra is augusztus a hazaköltözés hónapja.
Sokat beszélgettünk az élményeinkről. Nagyjából ugyanúgy éltük meg. Nekem is "furcsa" volt, de nem viselt meg annyira, mint Andit. Arra jutottunk, hogy mindenképpen jó volt és nem bánjuk, hogy így sikerült. Úgy is mondhatnám sokat tanultunk, ami mind hasznos lesz a jövőre nézve.
Már egy hete dolgozunk meg csinálunk ezt-azt, így lassan ideje az újabb beszámolónak.
Legyetek jók! Tibi
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)