"Lazább" napok

Igen, lazább napok, mert bezárt szinte minden. Csak 1400 vendég van, diákok és kísérőik. Ők nem hagynak koszt, használják a tálcát rendesen. Így a végén alig kell törölni az asztalokat és a seprés sem húzós. Napi 3x kajálnak, így meg van a 6 óra. Elvileg.
Mert nálunk ma este, vagyis a hetedik kajálásnál jött rá a teamleader, hogy mindenki egy időben kezdjen. Így nem fordul elő az, ami most is: 6kor kezdtem, fél órával Andi után és kb 20 perccel előtte érkeztem. Merthogy végeztünk. De reggel is a 8as kezdés még meg volt, de 10 helyett kb 9.40kor végeztem. Ez azért gáz...
Szóval összességében az utóbbi napokon könnyebb a dolgunk, még úgy is, hogy Andiék kitöltik a 2 órákat.

Ma azért elkúrták a délutánunk, nem kicsit, nagyon.
Szóltunk tegnap az irodán, hogy állandóan és egyre inkább vizes a padló a fürdőben, a wc kagyló körül. Szerencsére büdös nem volt, gyanítottuk, hogy nem lentről jön vissza valami. A tartály betegeskedett. Ma délelőttre ígérték a javítást. Andi 2kor ért haza, akkor már csinálták, én este 6ra mentem, akkor még csinálták.
Gondolhatjátok...
El sem tudtunk menni sétálni, aludni sem tudtunk helyette. Persze így is jól telt az idő, Gyarmathy Verával msneztünk. Ők közben lebontották a wc-tartályt, szétszedték, a kádat telerakták valami törmelékkel és szorgosan "No problem"-eztek. No problem, persze, csak épp Erikához kellett átcsettegnünk wc-re és ha akartunk volna sem tudtunk volna munkába menet előtt fürödni, nemhogy mást... Folyamatosan négy ember rohangált ki-be a lakásban és a fürdőszobában, kb öt órán keresztül. Mindezt egy wc-tartály miatt... Apám, vagy Apósom kb fél óra, Sógorom kb tizennégy perc alatt csinálta volna meg ugyanezt. No comment.



Közben irígykedek. Néhányan most indulnak haza. Végleg. Azzal vigasztalom magam, hogy még sok jó élmény vár itt ránk. Közben meg iwiw szerint Veszprémben vagyok. Amíg így is van, úgy vagyok, hogy csak elutaztunk. Mert bármilyen jól érezzük itt magunkat, mert az is sikerül persze, baromi nagy honvágyam van néha. Lubo, a szlovák srác azt mondja, itt él, itt dolgozik, ergo ez az otthona. Nekem soha nem lesz az.

Az marad mindig Veszprém.

De hagyjuk a lelkizést! Hétfőtől péntekig kikapcs, és irány Franciaország!!! Már nagyon várjuk mindketten, reméljük Anne-Claire is! :) Hétfőn reggel 7kor indul a vonatunk Skegnessből, 2 óra múlva Nottinghamben vagyunk. A sherwoodi erdőt most kihagyjuk, gépre szállunk és irány Nantes. Ott AC vár majd minket és irány Chateau-Gontier. Kedd-szerda-csütörtökbe belefér majd ez-az. Majd írunk róla, meg persze fotókat is láthattok majd.

Két képet ma is kaptok. Az elsőn ismét Erikával, a vasárnapi restdayen ő futni ment, mi csak sétáltunk. A másodikon láthatjátok, hogy milyen szép időnk volt... Mert itt szarabb napok járnak most. Szombaton nagyon fos volt, reggeltől estig szakadó esővel és akkora széllel, hogy azt mondtam nem is eső, hanem a tengert fújja át a kerítésen. Azóta sem sokat javult.

Az utazás előtt vagy jelentkezünk még, vagy nem. :D

Sziasztok!!!